Három hete érdekesebb a világ mint eddig. Három hete mindenki észreveszi, hogy lefogytam. Három hete éhes vagyok és hiába eszem, csak az maradok. Három hete többet gondolok arra, hogy mindennek van értelme, és három hete hiszek ebben a legkevésbé. Három hét, ami csak rólam szól, hogy én hogyan tudok valamihez hozáálni, hogy én hogy tudok továbblépni. Én hogy tudok jól lenni.

Szóval ne haragudjatok, ha három hete rosszul viselkedek veletek. Nem rólatok szól, csak rólam. Ja. És persze senki nem hibás. De vannak dolgok, amiben nehezen tudok továbblépni. Én. Nem ti. Nem ti kell sajnáljátok, hanem én. Ne haragudjatok, hogy túlságosan függtem tőlletek, és ezen nem tudok könnyen átlépni.

Három hete nem szerethetek mást jobban, mint magamat. Vagy három hete magamat kéne szeretnem, ahhoz hogy mást is tudjak... Na, én örülök, hogy mindenki szereti magát, annak is hogy olyan jól felismeri, hogy mi a jó neki és hogy ez fontosabb annál, hogy éppen más hogy érzi magát. Végül is, egy adott ponton az Én fontosabb bárminél. Igazatok van, ugyanakkor meg menjetek a francba...

...de nem kell megsértődni, megyek én is...